Először adták át Az „A Kabóca Bábszínház örökös tagja” címet
A Kabóca Bábszínház 2024. február 20-án létrehozta az „A Kabóca Bábszínház örökös tagja” megtisztelő címet. A Kabóca Bábszínház örökös tagja lehet, aki legalább 12 éven át volt a Kabóca Bábszínház társulatának tagja, és akinek művészi munkája olyan magas színvonalú egyéni alkotói életpályát mutat, amely a bábművészetben mintaértékű és/vagy akinek személyisége és tevékenysége elkötelezettségről, közösségépítésről, elhivatottságról tesz tanúbizonyságot, akinek munkássága a bábszínház arculatához, művészi hitvallásához nagyban hozzájárult, vagy akinek egyénisége a színház egy korszakát jellemzi, meghatározza.
Az „A Kabóca Bábszínház örökös tagja” cím átadása a bábszínházi világnaphoz (március 21.) legközelebb eső rendkívüli társulati ülésen vagy egyéb nyilvános eseményen esedékes.
Minden intézmény történetében vannak olyan emberek, akik teremtő erejükkel és önzetlen kitartásukkal építik és gyarapítják azt az eszmét, azt a megfoghatatlan és illékony fogalmat, amit a falakkal körül nem határolható idea képvisel. Ám ma mégis kézzelfoghatóvá, mégis plasztikussá válik ez a fogalom, hiszen a Kabóca Bábszínház új, állandó otthonát ünnepeljük, és ma azért örülünk, mert otthonra lelt ez a kitartó teátrum. A mai naptól büszkén és boldogan nyitjuk ki kapuinkat a közönség előtt, és mindennap azon fogunk dolgozni, hogy a legvarázslatosabb dolgok nálunk történhessenek meg.
Hogy mindez 32 év után valóra válhasson, olyan elhivatott és szinte már fanatikus odaadásra volt szükségünk, amelyet mai kitüntettünk is képvisel. Nélküle ez az intézmény nem az lenne, amit itt és most, az Önök megtisztelő jelenlétében megmutat magáról színházunk.
A díjazott, a Kabóca Bábszínház első örökös tagja 1993-ban találkozott az alapító színházigazgatókkal, abban a bizonyos Surranó és Brekkenő című előadásban már ő is színpadon állt. Az amatőr múlt rögös lépcsőin lépdelve kísérte kollégáit a 2001-es évig, amikor is hivatásos intézményi rangot kapott a Kabóca. Mind színészként, mind műhelyesként helyt állt, s tapasztalata, folyamatosan növekvő szakmai kíváncsisága rendezőasszisztensi, gyártásvezetői, majd igazgatóhelyettesi pozíciókba emelte.
32 év után nincs olyan tűpárna, nincs olyan bábfej, vagy olyan előadásfotó, amiről ő ne tudna, amit ő ne ismerne. Nemcsak professzionális színházi alkotóvá vált az évek során, de talán ő őrzi leginkább mindazt, amit a Kabóca múltja és jelene jelent. Ő a Kabóca Bábszínház élő intézményi emlékezete. A díjat Zsida Ágnes gyártási csoportvezető kapta!
