1+
Hangoló
A Kabóca Bábszínház legújabb babaszínházi előadásában a beszédtanulás, az első hangadások kerülnek művészi és játékos fókuszba. Hiszen az artikuláció néha még felnőtt korban is nehéz, főleg, ha valaki folyton utánoz. Színészeink azonban az emberi élet minden rezdülését képesek megteremteni pusztán testi játékukkal, mimikájukkal és egyszerű hangadások segítségével.
1+
Dödölle
Enni jó! Enni majdnem olyan jó, mint játszani, de játszani és enni egyszerre a világon a legjobb dolog. Főleg reggelizőst, ebédelőst, uzsonnázóst, és vacsorázóst: gombócokkal, akár a labdák, dödöllével, mint a kis csigák, vagy bármivel… Az apróknak szóló Dödölle című előadásban eszünk, iszunk, játszunk sokat!
1+
Állatok farsangja
Bábszínházi előadásunkban a tárgyak farsangolna Charles Camille Saint-Saëns zenéjére. Tyúkok, kakasok, máskor vízi állatok bukkannak fel a színpadon. A gyermekek fantáziáját igyekszünk megmozgatni az ismert zenére kialakuló képekkel és figurákkal.
1+
Otthon
Mit jelent az otthonunk, hol lehetünk otthon a világban? Egy kislány és egy süni találkozásán keresztül kapunk választ ezekre a kérdésekre, miközben festői színpadi képeket sorakoztatnak föl az alkotók. Ahogyan kinyílnak és becsukódnak a varázslatos paraván ablakai egyre többet tudunk meg e csoda helyről, ahol mindannyian – színészek, nézők, bábok és dallamok – közösen otthonra lelünk.
Még ajánljuk
- „Attól lesz eleven a zenei szövet, hogy a hangszer élőben reagál.” - Interjú Móser Ádámmal Május 17-én volt kortárs magyar, közéleti versekre épülő versszínházi előadásunk, az ’édes hazám’ bemutatója. Ezúttal Móser Ádámmal, az előadás zeneszerzőjével beszélgettünk a produkció zenei szövetéről és a versek fontosságáról.
- „Olyan sok személyes élményem volt a brazil zenével, hogy mindenképp el szerettem volna hozni ezt Magyarországra.” – interjú Danny Bainnel Október 26-án mutatjuk be A tenger ünnepe című interaktív családi előadásunkat, Szántó Viktória rendezésében. Danny Bainnel, az előadás zeneszerzőjével és színészével beszélgettünk.
- Szélkötő Kalamona - interjú Boráros Szilárddal a darab tervezőjével Izgatott, hogy hogyan jelenhet meg egy népmese a mai urbánus, vagy falusi, 21. századi gyerek fejében, anélkül, hogy ez archaizáló lenne.