14+
A meggyfa meséje
Történet egy népről, amely fáradhatatlanul keresi a hazáját, de sehol sem lel igazán otthonra. Ide-oda vándorol, próbál gyökeret verni, mindhiába. A haza megtalálása, mint cél, egy idő után elhomályosul: a vándorlás életformává szilárdul, és a keresés válik állandó létállapottá. Otthon lenni bárhol, aztán továbbállni és máshol teremteni meg az otthon tünékeny illúzióját.
12+
Táncoló Festmények 2. - Fernando Botero
A bábszínház szintetizáló műfaj az előadó- és alkotóművészetek határán, lehetőséget ad tehát a különféle művészeti ágak, nézőpontok és gondolkodásmódok találkozására. Ebben a szellemben indította útjára a Kabóca Bábszínház 2024-ben Táncoló festmények című sorozatát, melynek első állomásában A. Tóth Sándor művészetét dolgozták fel az alkotók. A sorozat második darabja a kolumbiai származású Fernando Botero életművéből inspirálódik.
12+
Táncoló Festmények 1. - A. Tóth Sándor
A bábszínház szintetizáló műfaj az előadó- és alkotóművészetek határán, lehetőséget ad tehát a különféle művészeti ágak, nézőpontok és gondolkodásmódok találkozására. Ebben a szellemben indítja útjára a Kabóca Bábszínház 2024-ben Táncoló festmények című sorozatát, melynek első állomásában A. Tóth Sándor művészetét dolgozzák fel az alkotók.
14+
édes hazám
Előadásunk fókuszában a haza áll. Édes hazánk, Magyarország, melynek földjével, lakóival, nyelvével, emlékeivel, történelmével mindannyian ápolunk valamiféle, rendszerint igen-igen személyes viszonyt – akár tulajdon édesanyánkkal. Ahogy a színpadon megjelenő négy generáció tagjai is: féltik, ostorozzák, unják, magasztalják, pellengérre állítják, dicsőítik, vádolják, haragusznak rá – persze mindig érte, sosem ellene.
14+
Bánk
A Bánk bán nagy nemzeti drámánk, iskolai kötelező olvasmány, nyelve keveri az archaizáló és nyelvújítás kori elemeket. Következésképpen érdektelen, unalmas és érthetetlen. De mi van, ha kamaszkori olvasmányélményeink megcsalják az emlékezetünket? Mi van, ha az éppen 230 éve született Katona József drámája mégsem érdektelen, unalmas és érthetetlen, hanem éppen ellenkezőleg? Hiszen időről-időre újabb és újabb színházak tűzik műsorra a darabot! Van valami ebben a drámában, ami nem hagyja nyugodni az utókort – és amiért az utókor sem hagyja békében nyugodni a Bánk bánt.
Még ajánljuk
- „Attól lesz eleven a zenei szövet, hogy a hangszer élőben reagál.” - Interjú Móser Ádámmal Május 17-én volt kortárs magyar, közéleti versekre épülő versszínházi előadásunk, az ’édes hazám’ bemutatója. Ezúttal Móser Ádámmal, az előadás zeneszerzőjével beszélgettünk a produkció zenei szövetéről és a versek fontosságáról.
- „Olyan sok személyes élményem volt a brazil zenével, hogy mindenképp el szerettem volna hozni ezt Magyarországra.” – interjú Danny Bainnel Október 26-án mutatjuk be A tenger ünnepe című interaktív családi előadásunkat, Szántó Viktória rendezésében. Danny Bainnel, az előadás zeneszerzőjével és színészével beszélgettünk.
- Szélkötő Kalamona - interjú Boráros Szilárddal a darab tervezőjével Izgatott, hogy hogyan jelenhet meg egy népmese a mai urbánus, vagy falusi, 21. századi gyerek fejében, anélkül, hogy ez archaizáló lenne.