Piroska és a farkas – Interjú Rofusz Kingával
Hamarosan itt a Piroska és a farkas bemutatója! Az előadásról ezúttal Rofusz Kingát, a produkció látvány- és bábtervezőjét kérdeztük.
Mi az első dolog, ami eszedbe jut, ha meghallod, hogy „Piroska és a farkas”?
Van egy barátnőm, aki gyűjti a különböző Piroska és a farkas mesekönyveket a világból. Az azért egy elég gazdag, unikális gyűjtemény. Ebből is látszik, hogy egy sokszor feldolgozott történettel van dolgunk. Szóval talán az az első dolog, ami eszembe jut, hogy fú, én ezt már annyira jól ismerem, már annyiszor olvastam, annyiszor láttam, de még mindig lehet belőle újat csinálni, még mindig meg lehet közelíteni máshonnan.
Mik voltak a vizuális inspirációid az előadás látványának megtervezésekor?
Elolvastam a szövegkönyvet, és örültem neki, hogy nincsen túlpszichologizálva. De ez nem azt jelenti, hogy komolytalan a dolog, hanem hogy van egy nagyon jó humora. Az jutott eszembe, hogy minél egyszerűbben szeretném megcsinálni látványt, hogy egyszerre legyen funkcionális és játékos. Úgyhogy fogtam a sketchbookomat, és elkezdtem mindenféle rajzokat csinálni, kollázsszerű dolgokat, tépett papírdarabokból – nem akartam túlrészletezni. Inkább tömbszerűen, darabosan, már-már absztraktan akartam megcsinálni. És végül ilyen is lett.
Nagyon izgalmas, hogy a plakáton, ami szintén a te alkotásod, a farkas szinte összemosódik az erdővel. Szerinted mik azok a látványbéli elemek, amik nem maradhatnak ki egy Piroska és a farkas előadásból?
Nekem a fák, az erdő nagyon fontosak voltak. Maga a farkas is, mintha ő lenne az erdő, ami beszippantja Piroskát. Abban is biztos voltam, hogy nem szeretnék virágos rétet, idilli környezetet, hanem minél darabosabban szeretném láttatni ezt a világot.
Meg az út! Nekem az út is fontos volt, amin Piroska végigmegy, konkrét és elvont értelemben is. Minél kevesebb, minél redukáltabb valami, annál több réteget tud jelentésben felölelni.
Az út motívumban benne van a mese pszichológiai esszenciája, tehát vizuális szinten mégiscsak megtörténik, ami a szövegben nincs túlhangsúlyozva. Egyébként volt már dolgod illusztrátorként a mesével?
Igen, a Pagonynál jelentek meg Mosonyi Aliz Grimm-átiratai, amit én illusztráltam, 2014-ben, és abban benne volt a Piroska és a farkas is.
Miben különbözik az illusztrálás, illetve a látványtervezés ebben az esetben?
A mese adott, de más a megközelítés. Illusztrációban egy állóképet kell addig csiszolgatni, amíg jó nem lesz. Kompozícióban, színekben, irányokban. Látványtervezésnél viszont hozzá kell gondolni a játékot, gondolni kell arra, hogy mi történik hangban és mozgásban. Az, hogy a kétdimenziós rajzomból lesz egy élő valami, nekem nagy varázslat a bábszínházban.
Ki a kedvenc karaktered a leendő előadásból?
A farkas! Én nagyon bírom a farkas karakterét, főleg amiatt, hogy ennyire eggyé válik az erdővel. Ő a legsűrítettebb jel. Szeretem a Piroskát is, mert egy kicsit olyan konok lett. Szerettem volna, hogy legyen egy olyan kiscsaj, aki nem az az édes kis tündérke, hanem van benne karakánság is.
Szerinted mit fog tudni ez az előadás, amit más Piroska és a farkas előadások nem?
Nagyon friss, meg olyan könnyű hozzá kapcsolódni. Intelligens humora van, amit nagyon szeretek. Részben kacagós, részben finom. A humor az jó értelemben véve könnyű út a gyerekekhez, ez egy olyan dolog, amivel meg lehet őket fogni.
