Billenések — amikor új perspektívák nyílnak

A Kabócában a második előadásodat készítetted el a legkisebb korosztály számára. (Az első a Hangoló volt.) Mi volt a kiindulási ötleted?

Az elsődleges szempont az volt, hogy valami új szellemiségű, eddigiektől eltérő előadást készítsék. A másodlagos szempont az volt, hogy valóban a babáknak készüljön. Vagyis inkább a 0-1 éves korosztályra koncentráljak. A nagyobbakat sem zárja ki az előadás, csak azt érzem, hogy az igazán piciknek valók az előadásokban felrakott képek. A harmadik, hogy az előadás hívja fel a szülők figyelmét valamilyen fejlődési stációra, érési folyamatra.

Az előadásaid felfedezésre hívják a nézőt, de azt gondolom, téged is. Miért készítesz ilyen előadásokat, mi vonz benne?

2016 óta játszom és rendezek is babaszínházi előadásokat. Egy ponton számot vetettem magammal. Saját előadásaimban bátrabb, nagyobb lépésekkel haladok a legkisebbek felé. Olyan felvetést szeretek a színpadra vinni, amihez tudnak kapcsolódni. A felfedezés a babák mindennapja. Minden nap, minden perce újabb információt tár eléjük és ők hősiesen és rohamtempóban tanulnak. A tudásvágyuk, a kíváncsiságuk, az akarásuk, a kitartásuk csodálatra méltó. Mély sajnálatot érzek a felnőtt társadalom azon tagjai felé, akik azt hiszik, hogy az eltelt évek jogán ők már tudják, ismerik a világot és saját magukat. Sokan vélik, hogy kevesebbet hibáznak, hiszen ők “már” felnőttek. Szeretem emlékeztetni magam, és a felnőtteket, hogy mindannyian úton vagyunk, élethosszig tart a tanulás, és akiből a nyitottság és a kíváncsiság hiányzik, az egyszerűen kevesebbet tud majd a világról és saját magáról.

A babák számára készült előadások nagyfokú felkészültséget igényelnek. Ismerni kell a legkisebb korosztály pszichológiai-fejlődéslélektani képességét, lehetőségeit, korlátait. Hogyan hat a Billenések a legkisebbekre?

Először is fontos, hogy ne feledjük, minden ember más. Vannak általánosan leszűrhető tapasztalatok, amik alapján átlagosan nem tévedhetünk nagyot, amikor elindul az alkotási folyamat, de mindig vannak kivételek. És ezt a helyzetet, az ő érzéseiket tiszteletben kell tartanunk. Egy babaszínházi előadásnál sem feltétlenül az a siker, ha síri csend van. Ha nyűgös egy baba, és nem sikerül megnyugodnia az előadástól, az nem kudarc. Nem az a cél, hogy csendben figyeljenek. Ebben a korban a feszült figyelem és csend nem feltétlen járnak kéz a kézben, hiszen lehet, hogy a téttel teli helyzet izgalmát épp hangadással, mozgással éli meg a gyerek. Másfelől, a babaszínházi előadások létrejöttekor szakemberek lefektették a műfaj alapjait. Ezt szem előtt tartva alkotnak azok, akik ebben a műfajban jártasak. Szántó Vikivel (Dr. Szántó Viktória dramaturg, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettese) úgy éreztük, amellett, hogy a babáknak, ahogy te mondtad felfedezni valót hozunk létre, szeretnénk a szülőket edukálni.

A Hangoló című előadásunk a hangadásra bátorítja a kicsiket, szüleik figyelmét pedig a beszédfejlődésre hívja fel. A Billenések a picik szemfejlődésére fókuszál, az árnyjáték kontrasztos képeivel. A Billenések egy szemlélődést kínál, amikor szülő és gyermek együtt fedezhetik fel a formákat és azoknak árnyékát, és a mozgásukból következő történéseket. A nyugalom, a nyugalmas légkör fontos fűszere az előadásnak. Azt tapasztalom, hogy keveset hagyjuk csendben a gyerekeinket, túl sok az inger, állandó a szórakoztatni vágyás, üvölt a zene a gyerekprogramok alkalmával. Őszintén nem értem miért gondolják a felnőttek, hogy ez kell, vagy jó a gyerekeknek.

Hogyan tanulnak meg így figyelni, észrevenni bármit is? Miért Billenések lett a cím?

Az előadás során, ha tetszik, elbillen a nézőtér, hiszen itt, ha az árnyjátékot kívánja nézni a néző, akkor a hátára kell feküdnie. De nem muszáj végig ott maradnia, ha kiül a vászon széléhez, láthatja a formákat élőben. Aztán újra visszabillenhet az árnyékok világába. Számomra ennek a billenésnek jelképes jelentése is van: egy történést máshonnan is akarjunk, képesek legyünk szemlélni. Érdekeljen minket, legyünk kíváncsiak. Ha állandóan csak egyik oldalról nézem a világot, nem kaphatok teljes képet.

Az előadás erősen dolgozik a fény-árnyék jelenséggel, apró etűdök váltják egymást, amelyeket a vászon alá feküdve figyelhetnek a gyerekek. Te láttál már baba-árnyszínházi előadást? Honnan jött az ötlet erre a játékosságra?

Fekete és fehér, kontraszt tematikájú előadás több is van az országban, és biztosan a világban is. Babáknak árnyszínházat kínáló előadással még nem találkoztam, pláne nem olyannal, amelyik fekve működik. Igazából a fekvés is egy kiindulópont volt a számomra. Mindig is furcsáltam, hogy az olyan picurkák, akik még csak feküdni képesek, a színházban, szüleik ölében ülni kényszerülnek. Gondoltam, miért ne kedvezhetnénk ebben a babáknak.

Miért ajánlanád ezt az előadást a legkisebb nézőinknek?

Sok szeretettel ajánlom a Billenéseket a pár hónapos csecsemőknek, háton fekve nézhetik az árnyakat szüleik mellett. Szakemberek biztosítottak arról, hogy a látás érésének folyamatában támogatóan hat ez a fajta árnyjáték. A többiek közelsége is pozitívan hat a szocializációs folyamatokban. A már kódolhatóan kommunikáló gyerekek, az eddig megszerzett tudásukkal kis történetet rakhatnak össze, mondhatnak el szüleiknek a látottak során. A nagyobbak az árnyék és a tárgy összekapcsolódásával is megismerkedhetnek, és azzal a ténnyel, hogy nem minden az, aminek látszik. Azért is ajánlom, mert igazán nyugalmas, meghitt perceket biztosíthat a családoknak. Persze, csak akkor, ha megbíznak bennem. Bizalom híján nehezebben engedik át magukat a látottaknak. Azt megígérhetem, hogy mindent próbálok úgy alakítani, hogy rászolgáljak a bizalmukra.

A következő Billenések előadás 2026. január 24-én 16.00-tól lesz látható a Kabóca Bábszínházban. Jegyek december 5-étől kaphatók!

Billenések. Babaszínházi előadás
Dramaturg: Szántó Viktória
Zene: Stundom
Tervező, rendező, játssza: Markó-Valentyik Anna (Junior Prima-díjas)
BEMUTATÓ: 2025. november 8.