Archívum
0+
Otthon
Mit jelent az otthonunk, hol lehetünk otthon a világban? Egy kislány és egy süni találkozásán keresztül kapunk választ ezekre a kérdésekre, miközben festői színpadi képeket sorakoztatnak föl az alkotók. Ahogyan kinyílnak és becsukódnak a varázslatos paraván ablakai egyre többet tudunk meg e csoda helyről, ahol mindannyian – színészek, nézők, bábok és dallamok – közösen otthonra lelünk.
5+
Csillagbusz
Mi a közös Dorkában és Misiben? Mind a ketten kilenc évesek, suliba járnak, és imádnak rajzolni. Mi a különbség Dorka és Misi között? Dorka lány, Misi pedig fiú. Dorkát az univerzum titkai érdeklik, Misit pedig az autóbuszok típusai...
4+
Gréta
VII. Jeffrey Sterling, Somerset reménybeli címzetes grófja, vagyis Kisjeff a szárazföldön él, és eltökélt szándéka, hogy olajfúrótoronyügyi kockázatelemző lesz. Mígnem egy napon belepottyan az Északi-tengerbe, és csak merül, merül, merül… egészen addig, amíg VII. Gréta, a Mélytengerek reménybeli császárnője, vagyis Kisgréta el nem nyeli...
3+
Csalimese
Vajon ki lopta el a Nyúl cipőjét, miközben ő az igazak álmát aludta? Hogyan győzhette le a Sün a Nyulat a futóversenyen, amikor csak fele olyan gyorsan tud futni? Na és ki ette meg az elemózsiát a gumicsónakban? De a legfontosabb kérdés: vajon mi lehet a dobozban, amitől egyszer azt hisszük, hogy itt a világvége, máskor pedig az élet nyer új értelmet. Csalimesénkben mindenre megadjuk a választ – vagy mégsem?
6+
A jégbarlang éneke
Lépj be a jégtündér fagyba zárt birodalmába, ahol három bátor angyal dala talán újra életre kelti a jégfákat – és te is részese lehetsz a csodának!
4+
Fogtündér
Mi történik, amikor kiesik az első tejfog? Egy kisgyermek számára ez félelemmel, izgalommal és kérdésekkel teli esemény – még akkor is, ha a Fogtündér érkezése némi varázslatot csempész a történésbe. De tudtátok, hogy Franciaországban nem tündér, hanem egy kisegér viszi el éjszaka a tejfogakat a párna alól?
14+
A meggyfa meséje
„Élt egyszer valamikor régen, amikor még csak a cigányok tudtak sírni, egy tündökletesen szép asszony, akinek tizenhárom gyermeke volt. Úgy hívták, Vunida. Olyan szegények voltak, hogy reggeltől estig csak aludtak, hogy ne kínozza gyomrukat az éhség! Vunida szívét betegre marcangolta a bánat, ha csontsovány fiaira nézett. - Mit tegyek? Mit tegyek? – sikoltozta hosszú haját tépve. Egy reggel felvette egyetlen jó ruháját, felkötötte félve őrzött rózsás kendőjét, hogy elmegy szerencsét próbálni. El is indult. Ahogy ment, mendegélt, meglátta őt az ördög, aki nyomban beleszeretett az asszonyba.”
14+
édes hazám
Előadásunk fókuszában a haza áll. Édes hazánk, Magyarország, melynek földjével, lakóival, nyelvével, emlékeivel, történelmével mindannyian ápolunk valamiféle, rendszerint igen-igen személyes viszonyt – akár tulajdon édesanyánkkal. Ahogy a színpadon megjelenő négy generáció tagjai is: féltik, ostorozzák, unják, magasztalják, pellengérre állítják, dicsőítik, vádolják, haragusznak rá – persze mindig érte, sosem ellene.
14+
Bánk
A Bánk bán nagy nemzeti drámánk, iskolai kötelező olvasmány, nyelve keveri az archaizáló és nyelvújítás kori elemeket. Következésképpen érdektelen, unalmas és érthetetlen. De mi van, ha kamaszkori olvasmányélményeink megcsalják az emlékezetünket? Mi van, ha az éppen 230 éve született Katona József drámája mégsem érdektelen, unalmas és érthetetlen, hanem éppen ellenkezőleg? Hiszen időről-időre újabb és újabb színházak tűzik műsorra a darabot! Van valami ebben a drámában, ami nem hagyja nyugodni az utókort – és amiért az utókor sem hagyja békében nyugodni a Bánk bánt.
