SOMOGYI KRISZTINA LAUDÁCIÓ
A bábművészet csodáját nehéz lenne szavakba foglalni, hiszen már költők, színészek, teoretikusok is keresték a definíciót, de eddig nem sikerült olyan fogalmat alkotni, ami pontosan írja le azt a csodát, amit mi, itt, mindannyian ismerünk és olyan nagyon szeretünk. Biztos, hogy kell hozzá előadóművész, biztos, hogy kell hozzá közönség, és biztos, hogy kell hozzá: báb.
A Kabóca Bábszínház vezetése rendkívül büszke arra, hogy van saját műhelye, s mivel lassan 25 éve intézményesült a Kabóca, így 25 éve hivatalos színházi körülmények között gyártjuk saját magunk az előadásainkhoz szükséges bábokat. Azokat a képzőművészeti tárgyakat, melyek nélkül a korábban említett csoda sosem tudna megszületni. Ma már ez a szakmaiság, a gyártához szükséges tudás a legtöbb színházban hiányzik, így a Kabóca Bábszínház műhelyében zajló munka is hiánypótló.
Somogyi Krisztina megkerülhetetlen motorja ennek a műhelynek, ő az egyetlen a Kabóca történetében, aki nélkül egy pillanatig sem működött a produkciók gyártása. Bábkészítőként és varrónőként több ezer báb, jelmez vagy kellék született a kezei alatt, s a negyedszázad alatt több ezer gyermeknek segítette fogni az ollót, mártani az ecsetet, vagy ragasztani a papírt. Ő az a fajta színházi háttérdolgozó, kinek a munkája mindig reflektorfénybe kerül. Nem ismer lehetetlent, minden, amit csinál minőségi, s nem véletlen, hogy a teljes magyarországi bábszínházi szakma ismeri a nevét. Felsorolhatatlan, hogy hány tervező mondta már ki félmosollyal a tervelfogadás egy bizonyos pontján: „majd a Kriszta megcsinálja.”
Kedves Kriszta, köszönjük az elhivatottságodat, a szorgalmadat, azt, ahogyan ennek a társulatnak a tagja vagy, a szeretetet és a professzionalizmust, amit nap mint nap adsz nekünk.
A Kabóca Bábszínház igazgatója a Kuratóriumi Tanács egyöntetű döntése alapján Somogyi Krisztinának Örökös tagságot adományoz.
1+
Hangoló - BEMUTATÓ - 2025.04.06.
A Kabóca Bábszínház legújabb babaszínházi előadásában a beszédtanulás, az első hangadások kerülnek művészi és játékos fókuszba. Hiszen az artikuláció néha még felnőtt korban is nehéz, főleg, ha valaki folyton utánoz. Színészeink azonban az emberi élet minden rezdülését képesek megteremteni pusztán testi játékukkal, mimikájukkal és egyszerű hangadások segítségével. Az előadást szabad játék követi, ahol rendhagyó módon nemcsak a legfiatalabb nézőink, de szüleik is kísérletezhetnek azokkal a technikákkal, amiket korábban a produkcióban láthattak – vagy csak önfeledten játszunk majd együtt úgy, ahogy éppen kedvünk szottyan.
